Budai Arborétum

​​​​​​​
 

Apró termetű, védett énekesmadarunk, mely a széncinegéhez hasonló életmódot folytat. Az ember közelségéhez jól alkalmazkodott, jóllehet nagyobb testű, fekete kalapú rokonánál félénkebb természetű.

A színpompás kis madár nevét kék fejtetőjéről és kékes szárny- és farokvégéről kapta. Csőre, torka, valamint fehér arcfoltjait közrefogó szem- és nyakszalagja fekete vagy sötétkék, hasa sárga, háta és szárnyai zöldes színűek. Az európai vidék egyetlen sárga-kék színezetű cinegéje, így könnyen felismerhető.

Elsősorban rovarokkal és lárvákkal táplálkozik, igen hasznos madár. Télen kényszerűségből magvakat fogyaszt, ilyenkor az etetők környékén is gyakran felbukkan. Énekhangja vidám, trillázó és változatos.

Fészkét természetes faodvakban vagy odúkban rakja, a tojó és a hím felváltva kotlik, majd mindkét szülő eteti a fiókákat. Évente kétszer költ, fészekalja 3 hét alatt kirepül.