Budai Arborétum

​​​​​​​
 

A mediterrán vidékek hosszú életű, karakterisztikus fája. 15–20 méter magasra is megnő, ágai többé-kevésbé vízszintesen állnak. Keresztben átellenes pikkelylevelei sötétzöldek, négy sorban, tetőcserépszerűen egymásra borulnak és az egész hajtást beborítják. Virágai egyivarúak, egylakiak. 2–3 cm-es tobozai kissé megnyúlt gömb alakúak, eleinte húsosak, dereszöldek, később megfásodnak.

Az arborétumban is megtalálható 'Stricta' fajtája karcsú, oszlopos termetű. A Mediterráne­um­ban a cédrusokkal együtt általánosan ültetett karakternövény, a temetők jellegzetes fája. Gyors növekedésű, melegigényes, fagyérzékeny örökzöld. Csak kimondottan védett helyre, meleg mikroklímába telepítsük.

Érdekessége, hogy visszér-elégtelenség kezelésében jótékony hatású, ezért tobozát a gyógyászatban is felhasználják.

Fája igen tartós, ezért már az ókorban is becsülték, a hajóépítésben és templomépítészetben is előszeretettel használták.