Az év bármely szakában találkozhatunk a Budai Arborétumban a közismert és közkedvelt széncinkék nagy csapataival. Tarka, színes madár, magyar nevét a fejtető és az ezzel összeköttetésben lévő torokfolt szénfekete színéről kapta, jóllehet első ránézésre sárga hasa, zöldeskék szárnyfedője és háta feltűnőbb.
Mindenevő, elsősorban rovarokat fogyaszt. Karmos lábával gyakran a fák törzsén felfelé kapaszkodva ugrál, és a kéregrepedésekben megbúvó ízeltlábúakra vadászik, de akár a fában mozgó hernyókat, petéket is ki tudja szedni. Télen más madarakkal csapatokba verődve kóborol etetőről-etetőre és elsősorban olajos magvakkal táplálkozik.
Természetes faodvakban és mesterséges költőodúkban egyaránt fészkel. Területét énekelve jelöli ki, „nyitnikékjét” a legkisebbek is felismerik. Az emberi közelséghez jól alkalmazkodott, városi parkokban is gyakori. Évente kétszer költ. Hazánkban védett, 2011-ben az év madarának választották.
