Budai Arborétum

A Budai Arborétum orgonagyűjteménye

Utolsó frissítés: 2022 február 23.

A Budai Arborétum orgonagyűjteménye


Közönséges orgona 'Hyazinthenflieder' fajtája Jóllehet a hajdani budai telepen módszeres orgonagyűjtemény létezett, a 'K' épület megépítésével és a Budai Telep felszámolásával ez a gyűjtemény kiköltözött Soroksárra, a Dísznövénytermesztési és Dendrológiai Tanszék jelenlegi törzsültetvényébe. Ebből a gyűjteményből napjainkra már csak az a néhány példány látható az arborétum területén, amelyek a hajdani kazánház (jelenleg raktárként üzemelő) épület keleti sarkától sövényszerűen húzódtak fel a Ménesi úti támfalig. Ilyenek például a közönséges orgona (Syringa vulgaris) 'Hyazinthenflieder' és 'Mme Bullard' fajtái.

A mostani orgonagyűjtemény alapjait képező fajtákat dr. Schmidt Gábor vezetésével telepítették az 1970-es évek végén. A gyűjteménynek egyik érdekessége, hogy ültetése az egyetem akkori fiatal oktatói gárdájának társadalmi munkájához kötődik. Másik érdekesség és egyben nagy érték, hogy A közönséges orgona 'Primrose' fajtája (Syringa vulgaris 'Primerose') vajfehér virágaival igazi különlegesség
szemben a korábbi oltványokkal, melyeket rendszeresen vadalni kellett, ezen gyűjtemény képviselői csaknem kizárólag sajátgyökerű dugványokról szaporított növények. A sajátgyökerű dugványokról azt kell tudni, hogy kezdetben lassan indulnak, és bokrosabban növekednek, mivel a szaporítás folyamán jobban visszaifjodnak, mint az oltványok. A virágzásuk ezért általában egy évvel később is indul. Ezért a néhány (olykor nem teljesen kívánatos) tulajdonságért bőségesen kárpótol az a tény, hogy a ezeket az orgonákat nem kell vadalni, sarjaik kivétel nélkül nemesek és akár további szaporításra is használhatóak (mint ismeretes az oltványorgonák „elfajzanak”, azaz a vad sarjak rendszeresen előtörnek a föld alól és a nemest elborítják, sőt akár el is fojthatják).

A 2010 és 2012 között zajló arborétumi rekonstrukció kapcsán további fajták telepítésével gazdagodott a gyűjtemény, ami így ma összesen 14 fajt és ezek 38 fajtáját számlálja. Közülük a legkorábbi nyílásúak, az ún. hyacinthiflora-hibridek, melyek sokszor már április közepén vagy akár április elején kibontják első virágaikat. Öreg fajták ezek, melyek mint például az ún. ’Lamartine’ orgona, a századelő villáinak és egyes réges-régi falusi kúriák kertjeiben is fellelhetők.


Jósika-orgona 'Smaragd' fajtája (Syringa josikea 'Smaragd') A gyűjtemény fő virágzását a közönséges orgona (Syringa vulgaris) fajtáinak tömeges nyílás adja, általában április végén és május elején. A látványos virágnyílás egybeesik a tavaszi kiállítással, és (sajnos) olykor a középiskolai ballagásokkal is (ilyenkor fokozottan ügyelni kell a lopáskárok megelőzésére). Különlegességei a gyűjteménynek a sárgán, helyesebben vajfehéren nyíló ’Primrose’ (a fajta neve kankalint jelent angolul), valamint a ’Sensation’ faja: virágai sötétlila lapon fehér szegélyű szirmúak.

A legkésőbb május közepén-végén az ún. villosa-szekció képviselői bontják ki virágukat. Kései virágzásuk annak tudható be, hogy a virágok nem közvetlenül a rügyből hanem egy rövid, két-három levélpáros hajtás végén nyílnak, így csak a levelek kifejlődése után bomlanak ki. A szekció képviselői többségükben távol-keletiek, a Himalája lejtőinek párás völgyeiben élnek. Európában csak egy magyar reliktumfaj maradt Erdély hegyeinek párás völgyeiben, melyet a Jósika családról neveztek el Jósika-orgonának (Syringa josikaea). A fajt világszerte magyar orgona néven ismerik, magyar fajtája a ’Smaragd’ ugyancsak a gyűjteményben található.

Léteznek ennél még későbbi orgonák is, az ún. ligustrina-szekció képviselői, de ezek már díszértékükben, igényükben is elég távol esnek a nagyközönség által megszokott orgonáktól (egyes botanikusok külön nemzetségbe is sorolják őket). Csontfehér virágaik nagy, olykor 60 cm átmérőjű széles kúpos virágbugákban június elején vagy közepén nyílnak, ezek az orgonák többségükben a Felső Kertben vannak, csupán egy képviselőjük, a Kanadában szelektált ’Ivory Silk’ fajta került az Alsó Kertbe az utóbbi években. Első virágaiban először 2004-ben gyönyörködhettünk.

A Budai Arborétum orgonái

Az orgonagyűjtemény elhelyezkedése

​​​​​​​